Minden, amit a (két és három vezetékes) okos villanykapcsolókról tudnod érdemes

2019. aug 19. | OkosOtthon Blog, Shelly, Sonoff, Teszt, Újdonság, Világítás

Az okosotthon hangzatos és divatos kifejezés lett néhány éve, sok új építésű ingatlant ezzel is reklámoznak. Méltatlanul kevés szó esik azonban arról, hogy a korábban épült lakások, házak és irodák is aránylag kis ráfordítással és befektetéssel felokosíthatóak.

A mai, kicsit hosszabb blogban az okosotthon egy fontos szeletét, az okos villanykapcsolókat veszem nagyító alá. Tesztelek és bemutatok több megoldást is az okosvilágítás vezérlésére, és szót ejtek arról is, hogy szükség van-e mindenképpen vajon nullvezetékre is az okoskapcsolók működéséhez.

 

Mi is az az okos villanykapcsoló?

Alapos és részletes cikket ígértem, szóval kezdjük a legelején: mi is az az okos villanykapcsoló vagy okoskapcsoló? Nos, az okos villanykapcsolók a hagyományos fali villanykapcsolók mai korszerű változatai, a meglevő szabványos fali szerelvénydobozokba szerelhetőek be a régebbi billenő vagy kétállású kapcsolók helyére. (De mutatok a cikkben később olyan megoldást is, mely a hagyományos kapcsolók megtartásával, azok felokosításával hoz létre okos kapcsolót.)

Az okoskapcsolók ugyanúgy lehetővé teszik fali kapcsolóként a lámpa fel/lekapcsolását, mint hagyományos társaik, de számos további  kényelmi és energiatakarékossági funkciót is kínálnak. Ilyen például tipikusan az, hogy az otthoni/irodai WiFi router-hez kapcsolódnak, és a a tulajdonos(ok)/lakók elérik az interneten át a kapcsolókat a gyártó mobiltelefonos alkalmazásából, és az interneten át – lényegében bármikor és bárhonnan – távolról is vezérelhetik őket.

A fenti képen: Sonoff WiFi-s + RF-es okoskapcsolók

Meg kell említenem, hogy vannak a piacon olyan okos villanykapcsolók is, melyek nem közvetlenül a WiFi-re kapcsolódnak, és azon keresztül érhetőek el, hanem más adatátviteli módot használnak. Az egyik ilyen kapcsolódási mód a Bluetooth, melynek előnye az alacsony energiafelvétel, a másik kettő elterjedt pedig kifejezetten az okosotthon eszközök közötti komunikációra lett kifejlesztve: a Zigbee és a Z-Wave.

 

A két Z-betűs adatátviteli protokollt és a Bluetooth-t használó készülékek egyik fő hátránya, hogy a WiFi-re kapcsolódásukhoz és az internetről való elérésükhöz szükség van egy külön eszközre, egy gateway-re avagy átjáróra, ami a Zigbee/Z-Wave/Bluetooth protokollt átviszi a WiFi-re, ami plusz kiadást/beruházást jelent. (A WiFi-s villanykapcsolók közvetlenül a WiFi router-re kapcsolódnak, esetükben nincs szükség külön ilyen eszközre.

 

Előnyük viszont, hogy kisebb az energiafelvételük, mint a WiFi-s eszközöknek,  – bár megjegyzem, egy WiFi-s kapcsoló sem fogyaszt többet 0,5-0,7 W-nál, azaz elhanyagolható a fogyasztásuk. A kisebb fogyasztás inkább olyan okosotthon eszközöknél jelent valódi előnyt, ahol nem a 230V-os hálózatba van bekötve az eszköz (pl. egy mozgásérzékelő vagy más szenzor) hanem elemmel/akkumulátorral működik, azaz az alacsony energiafelvételű kommunikációs mód egy villanykapcsoló esetén nem jelent előnyt.

 

Mind a nyitott forráskódú Zigbee, mind az egyik gyártó által ellenőrzött Z-Wave eszközök képesek az úgynevezett mesh funkcióra is, mely a kifejezetten nagy méretű és egyben gyenge WiFi-s lefedettségű ingatlanokban jelent plusz előnyt, hiszen a mesh funkció lényege az, hogy a 230V-ra kötött Z-Wave és Zigbee-s eszközök jeltovábbítóként is működnek a gateway irányába, azaz az ingatlan legeldugottabb sarkában is elérhetőek lesznek az ilyen eszközök más eszközökön keresztül kommunikálva a gateway felé.

 

A stabil WiFi- router-rel felszerelt lakások/irodák esetén azonban a WiFi-s villanykapcsolók jó megoldást kínálnak, megspórolva a külön gateway költségét, az egyetlen felső korlát, amiről jó tudnunk, az a WiFi router által kiosztható maximum 254 IP cím, legfeljebb ennyi eszköz kapcsolódhat a legtöbb router-re.

 

Legyünk tehát résen vásárlás előtt, és nézzük meg alaposan, hogy WiFi-s, Bluetooth-os, Zigbee-s vagy Z-Wave-s kapcsolót választunk-e. Ha a villanykapcsolókon kívül számos más dolgot is automatizálni, okosítani szeretnénk, azaz egy nagyobb és drágább megoldásban gondolkodunk, esetleg saját otthonautomatizálós szerverrel, akkor érdemes lehet Zigbee-s vagy Z-Wave-s kapcsolót választani. Ha apróbb lépésekben haladva, kisebb költséggel szeretnénk a villanykapcsolókat felokosítani, akkor a WiFi-s megoldás a legcélszerűbb talán. Ha WiFi-s kapcsolók mellett döntünk, érdemes megnézni a Sonoff márka WiFi-s okoskapcsoló kínálatát.

A cikk a továbbiakban a WiFi-s kapcsolókra fog fókuszálni, hogy a novella terjedelembe beleférjen, és ne regény legyen belőle. De a Zigbee-s és Z-Wave-s kapcsolók is hasonló funkcionalitással rendelkeznek, azzal a fontos különbséggel, hogy működésükhöz szükség van egy külön WiFi gateway eszközre, és bizonyos márkák esetén egy saját vezérlőközpontra is. A cikkben tárgyalt WiFi-s kapcsolók direktben kapcsolódnak az internetre, és csak egy mobiltelefonos app kell a beállításukhoz és vezérlésükhöz.

 

Milyen funkciói vannak egy WiFi-s okoskapcsolónak?

 

Egy okos villanykapcsoló természetesen legnkább a kapcsolóra kötött világítás vezérlésére alkalmas, de más, fixen bekötött elektromos eszköz (pl. konyhai pult világítás, bojler, elektromos füdőszobai kiegészítő fűtés, ventillátor, szauna, hidromasszázskád stb.) is kezelhető vele.

A WiFi-s okos villanykapcsolók legfőbb tulajdonságai:

  • Mobiltelefon app-ból vagy webböngészőből való vezérelhetőség: meg tudjuk nézni, hogy fel vagy lekapcsolt állapotban vannak-e az okos villanykapcsolók, fel/le is lehet természetesen kapcsolni őket az app-ból (bárhonnan és bármikor az interneten át). Ez a funkció nem csak arra jó, hogy a munkahelyünkről vagy épp a nyaralás alatt meg tudjuk nézni, nem maradt-e égve egy lámpa, hanem idős és/vagy felügyeletet igénylő családtag villanykapcsolóit is tudjuk távolról felügyelni.
  •  Időzíthetőség: előre beprogamozhatóak, hogy adott időpontban fel vagy lekapcsoljon, akár ismétlődő módon is, a hét egyes napjaira megadva a beállításokat. Egyes eszközök a napi aktuális napkelte és napnyugta időpontjához is időzíthetőek. Ezzel akár úgynevezett jelenlét-szimulációt is beállíthatunk, azaz hogy a villanyok időzített fel-lekapcsolásával az utcáról nézve úgy tűnjön, otthon vagyunk.
  • Különböző feltételes vezérléseket, csoportvezérléseket is létrehozhatunk: például: ha egyik lámpa felkapcsol, akkor a másik kapcsoljon le; vagy a WC-ben a lámpa 15 perc után mindig kapcsoljon le, vagy éjfélkor és reggel 8-kor minden égve hagyott villany kapcsoljon le. Így gyakran égve maradó villanyt is automatikusan lekapcsoltathatunk. Használható a funkció más háztartási eszközök (pl. vasaló) automatikus lekapcsoltatására is. De létrehozhatunk olyan csoportbeállításokat is, amivel egy gombnyomásra fel- vagy éppen lekapcsohatunk több villanyt is (pl. Hazaértünk üzemmód, vagy Lefekvés üzemmód).
  • Hangvezérlést is létrehozhatunk pl. az Amazon Echo készülék segítségével. Üröm az örömben, hogy az jelenleg  a magyr hangutasításokat nem ismeri fel, csak angol és német nyelven tudod vezérelni.
  • Más külső rendszerekhez is jellemzően képesek a WiFi-s okos villanykapcsolók hozzákapcsolódni, például a népszerű ingyenes IFTTT applikációhoz és platformhoz, mellyel további automatizmusokat hozhatunk létre (pl. küldjön egy email-t, vagy hozzon létre egy Google Sheets statisztikát, ha valamelyik villanyt felkapcsolják; esetleg a mobiltelefonunk pozíciójához is beállíthatjuk, hogy ha elmentünk otthonról, akkor melyik villanyokat automatikusan kapcsolja le.)
  • Ha a WiFi mellett RF, azaz rádiós távvezérlésre is képes az okos villanykapcsoló, akkor vezeték nélküli rádiós villanykapcsolóval falvésés és vezetékezés nélkül további alternatív kapcsolókat telepíthetünk bárhová, falra, vagy akár a nappali kanapé vagy a hálószábába az ágyunk mellé az éjjeliszekrényre is.

 

Az okos villanykapcsolók nyújtotta előnyök között tehát vannak kényelmi, biztonsági és energia-takarékossági szempontok is.

 

Okos villanykapcsoló vagy hagyományos kapcsoló okosítása?

 

Eddig a WiFi-s, okos villanykapcsolókról meséltem, azonban a blog elején jeleztem, hogy vannak olyan megoldások is, melyek a meglevő hagyományos villanykapcsolók cseréje nélkül oldják meg azok okosítását.

Nos, az egyik ilyen megoldás gyártója a Shelly, mely a kapcsoló-aljzatokba (valamint a konnektor-aljzatokba) a szerelvények mögé szerelhető apró WiFi-s reléket gyárt. Ezek a Wi-Fi-s okosvezérlések – az előbbiekben bemutatott WiFi-s okoskapcsolókhoz hasonlóan – az otthoni/irodai WiFi hálózatra csatlakoznak fel, és ugyanúgy lehetővé teszik a távolról, az interneten keresztüli állapot-lekérdezést (fel- vagy lekapcsolt állapotban van-e a kapcsoló illetve konnektor), és a fel-lekapcsolást, mint a WiFi-s kapcsolók.

A meglévő hagyományos kapcsolók (és konnektorok) mögé kell őket szerelni a fali aljzatba, ahol apró méretüknél fogva gond nélkül elférnek. Sokféle módon konfigurálhatóak, így támogatják a kétállású klasszikus villanykapcsolókat éppúgy, mint a billenőkapcsolókat is.

Képesek az áram-fogyasztás mérésére is, ami villanykapcsolóknál is hasznos, de konnektorok mögé szerelve e funkció még inkább kihasználható. Létezik egy és két áramkörös verziójuk is, így csillárkapcsolók mögé szerelve is használhatóak.

(A kétáramkörös Shelly 2.5 okosvezérlés amúgy ezen kívül alkalmas garázskapu, redőnymotor, és motoros függöny) vezérlésére is.)

Természetesen a villanyt az okosvezérlés beszerelése után is ugyanúgy kapcsolhatjuk le és fel a fali kapcsolónkkal, ahogy eddig, de mostantól lehetőség nyíilik távoli vezérlésre, időzítésre, és automatikus fel-le kapcsolások, jelenlét-szimuláció vezérlésére is.

Az ilyen Shelly-féle vezérlések előnye, hogy nem kell a megszokott szerelvényeket (kapcsolókat és konnektorokat) lecserélni, de az  okosrelék hozzáadásával a fent bemutatott sokrétű okos funkcióval gazdagíthatjuk a kapcsolókat és a konnektorokat is. 

 

 

Hogy ezt érdemes-e választani, vagy inkább a fentebb bemutatott okoskapcsolókat, azt mindenki saját maga eldöntheti, hogy melyik számára a szimpatikusabb. Ha már cserére érettek a régebbi kapcsolók, érdemes esetleg inkább WiFi-s okoskapcsolóra váltani, ha a kapcsolók még szép állapotban vannak, illetve szeretnénk a konnektorokkal azonos megjelenéssel megtartani őket, akkor inkább érdemes lehet egy ilyen mögéjük beépíthető okosvezérléssel felokosítani őket.

 

 

Okos villanykapcsoló vagy okos izzó?

 

Egy egészen rövid kitérőt tennék csak a mai témától, az okos villanykapcsolóktól a fenti kérdés megválaszolására: okos villanykapcsoló vs. okos izzó a jó választás? Röviden: szerintem az okos izzó zsákutca, és felesleges pénzkidobás, kivéve egy esetet, ha egy hosszú élettartamú LED-csikről és annak okos, WiFi-s vezérléséről van szó, ahol fényerőt, színt és még sok más dolgot is be lehet állítani. Ha hosszabban kell válaszolnom, azt engedjétek meg, hogy azt rendhagyó módon néhány kérdéssel fejtsem ki:

 

  1. Mi értelme van a drágább és amúgy tartósan használható “okos részeket” (WiFi chip, RF chip, stb.) egy olyan fogyóeszközbe tenni, mint egy izzó? Miért drágítanánk meg egy olyan egyszerű és olcsó, de időről időre azért cserélendő világítóeszközt, mint az izzó, drága technológiákkal, ha azokat tehetjük egy tartósan használt eszközbe, a kapcsolóba is?
  2. Életszerű, hogy egy WiFi-s okosizzót mostantól mindig csak a mobil app-pal kapcsoljuk le, és nem a villanykapcsolóval, amikor kimegyünk a szobából? (Nem.) Mire megyünk egy okosizzóval, ha a fali kapcsoló (időnként elkerülhetetlen) lekapcsolása után nem kap áramot, így offline, elérhetetlen és vezérelhetetlen lesz?

Az okos kapcsoló vagy okos izzó témáról bővebben amúgy már írtam egy korábbi blogban itt.

 

Azaz szerintem: az okosizzó technológiai zsákutca, a működő és hatékony megoldás az okos villanykapcsoló.

 

Két vagy három vezeték, avagy kell-e nullvezető kábel is az okoskapcsoláshoz?

 

Aki már találkozott WiFi-s okoskapcsolókkal vagy egy kicsit már utánaolvasott a témának, bizonyára találkozott már a figyelmeztetéssel, hogy a legtöbb okos, WiFi-s villanykapcsoló bekötéséhez nem elég, ha két vezeték, azaz a fázis és a kapcsoló által kapcsolt fázis vezetéke van a kapcsolóaljzatban, mert az okoskapcsolóknak szüksége van a “harmadik vezetékre”, a nullvezetőre is a működéshez. Miért is?

 

Egy hagyományos, egypólusú villanykapcsoló – a legtöbb otthoni villanykapcsolónk – bekötésekor elegendő a két vezeték jelenléte az aljzatban, ez a kettő: a fázis és a kapcsolt fázis.

 

A fázisvezeték (szabályos bekötés esetén jellemzően fekete, barna, vagy esetleg ritkábban szürke színű) van az elektromos hálózatra kötve, a fázisceruza ennek a megérintésekor világít (a kapcsoló minden állapotában).

 

A kapcsolt fázis (szabályos bekötés esetén jellemzően piros, esetleg narancs vagy fehér színű) csak akkor kerül áram alá, ha a kapcsoló bekapcsolt állapotba billen, ekkor a lámpa áramköre bezárul és a lámpa világítani kezd.

 

 

Az okos villanykapcsolókban viszont a WiFi chip működik folyamatosan, hogy a kapcsoló a mobiltelefonos app-ból állandóan elérhető és vezérelhető legyen, és értelemszerűen ne csak akkor, ha a lámpa áramköre áram alatt van és éppen világít.

 

Maga a kapcsoló is lényegében egy egészen apró áramfelvételű (0,5-0,7 W körüli) fogyasztó tulajdonképpen.

 

Ha viszont mindig elérhető kell, hogy legyen, azaz mindig áramot kell, hogy kapjon, akkor ennek a legegyszerűbb módja, ha az ő áramköre független a kapcsolt lámpáétól, azaz szüksége van a saját áramkörhöz mind fázisra, mind pedig nullára. Valahogy így, amint az a bal oldali ábrán látszik egy Sonoff T1 EU WiFi-s (+RF-es) okoskapcsolóval illusztrálva.

 

A legtöbb WiFi-s okos villanykapcsoló működéséhez tehát valóban szükség van a nullvezető kábelre is a kapcsolónál. Ez azonban az 1990 előtt épített ingatlanoknál aránylag ritkán van a kapcsolóhoz elvezetve, mert a hagyományos egypólusú kapcsolók működéséhez a nullvezető kábel nem volt szükséges. Nagyobb eséllyel lehet a kapcsolóaljzatban a nulla is jelen az alternatív / váltókapcsolóknál, valamint egész jó eséllyel ott van a vizesblokkoknál használt kétpólusú kapcsolóknál, mivel azok a nullvezetőt is megszakítják/kapcsolják.

 

Hány vezetékem van? Mi van, ha csak kettő, azaz nincs nullvezetőm?

 

Némi villanyszerelési jártassággal egyszerű megállapítani, hogy a kapcsolóaljzatban van-e nullvezető. Aki nem jártas a villanyszerelésben alapszinten sem, inkább hívjon ki egy villanyszerelőt, mert az áram babrálása hozzáértés nélkül életveszélyes! Szóval a biztosíték lekapcsolása, azaz a terület áramtalanítása után (melyet fázisceruzával ellenőrizzünk!) emeljük ki a kapcsolót a falból, nem kell kikötnünk, elég a szerelvényt kiemelni, és máris látni fogjuk, hogy az kapcsolóaljzatban hány és milyen színű vezeték van. Ha csak kettő vezeték van, akkor szinte biztosan nincs ott nullvezető kábelünk.

 

Mi a megoldás? Ha WiFi-s okoskapcsolót szeretnénk a hagyományos régebbi kapcsoló helyére tenni, az egyik megoldási lehetőség az, hogy villanyszerelővel, – vagy némi villanyszerelési jártasság esetén mi magunk – elvezetjük a nullvezető kábelt a kapcsolóhoz egy közeli elosztódobozból. Figyelem! A WiFi-s okoskapcsoló számára szükséges nulla nem kell, hogy a lámpát és a kapcsolót kösse össze! (lásd a fenti ábra)

A másik megoldás, hogy keresünk egy “kétvezetékes”, csak fázisvezetékkel beköthető okoskapcsoló megoldást, és némi kompromisszumot kötünk a kapcsoló funkcióit illetően. Bizony, mert a nagyobb gyártók, mint például a Sonoff már 2019 nyarán elkezdte megjelentetni a kétvezetékes, csak fázisvezetékkel működő “két vezetékes” WiFi-s okoskapcsolókat is, de egyelőre korlátozottabb szín- és kapcsolóválasztékben és szűkebb funkcionalitással, mint a háromvezetékes WiFi-s kapcsolóknál. Kíváncsian várom, hogy a Sonoff TX T4 EU 1C WiFi-s kapcsoló néven megjelent első kapcsolót mikor követik a barátai, és mikor érik utol funkcionalitásban is a háromvezetékes megoldásokat.

 

Miben tud kevesebbet egy “két vezetékes” okoskapcsoló, mint egy “három vezetékes”?

 

A Sonoff kapcsolókínálatában a 2018-ban megjelent Sonoff T1 EU (1C és 2C) és a tőle csak az előlap megjelenésében eltérő Sonoff TX T1 (1C, 2C és 3C) típusok mind rendelkeznek beépített RF vevő chip-pel, mely lehetővé teszi a kapcsolók rádiós távvezérlését is.

Ezeket a “háromvezetékes”  villanykapcsolókat így a Sonoff RM433 asztali/fali RF távirányítóval, vagy a kulcstartóra tehető Sonoff RF4 gombos távirányítóval is vezérelhetjük, valamint vezeték nélkül párosíthatjuk őket a SmartWise vezeték nélküli RF fali kapcsolóival is, mellyekkel vezetékezés nélkül tudunk alternatív és váltókapcsolást kialakítani a lakásban / irodában tetszőleges helyen.

Mivel az RF (rádiós távirányíthatósági) funkció.hiányzik a “kétvezetékes”, csak fázisvezetékkel beköthető Sonoff TX T4 EU 1C WiFi-s kapcsolóból, így a távirányíthatóságról és a vezeték nélküli alternatív kapcsolási lehetőségről le kell mondanunk az esetében.

Továbbá, jelenleg (2019. aug. 23) a TX T4 kapcsoló csak 1 áramkörös verzióban elérhető, azaz dupla és tripla csillárkapcsoló nem elérhető még belőle, és az egykapcsolós változata is csak fehér színben rendelhető. Reméljük, lesz hamarosan belőle más színű és kiosztású verzió is.

UPDATE (2019. szept 14):

A kétvezetékes Sonoff TX T4 EU 1C kapcsoló tesztjét itt találod.

 

Így néz ki tehát most a Sonoff okoskapcsoló “három vezetékes” T1 EU + TX T1 EU + TX T3 EU és a “két vezetékes” TX T4 termékkínálata:

 

Integrációs lehetőségek

 

Mind a javasolt Sonoff WiFi-s okoskapcsolók, mind a kapcsoló mögé beépíthető Shelly okosvezérlések számos integrációs lehetőséget biztosítanak.

Mindkettő integrálható az Amazon Alexa hangvezérlésével (mely egyelőre nem ért magyarul, így csak angolul / németül vezérelhetjük a lámpa fel/lekapcsolására).

Mindkét rendszer kompatibilis a Google Home app-pal ,így ha esetleg vegyesen Sonoff és Shelly eszközöket is használunk, mindkettőt egy app-ból felügyelhetjük a Google Home használatával a külön-külön gyári eWeLink (Sonoff) és Shelly Cloud gyári app-ok helyett (vagy inkább mellett).

Valamint mindkét márka kompatibilis a népszerű ingyenes IFTTT platformmal és app-pal, melynek lehetőségeiről ebben a korábbi blogban már említést tettem.

 

Gyári App és Cloud vs. Saját szerver

 

Illik rövid kitérőt tennem az okosotthon szakértők és geek-ek által joggal feltett kérdésre, hogy lehet-e használni a okoskapcsolókat és a hagyományos kapcsolók mögé szerelhető okosvezérléseket a gyári app és a gyári cloud helyett saját szerverrel, saját otthonautomatizálási megoldással? Ha most ismerkedsz csak az okosotthon és az okos villanykapcsoló témával, akkor ezt a részt nyugodtan átugarhatod, mert nem ezzel fogod vélhetően kezdeni.

 

Szóval nem mind márka és minden technógia integrálható könnyen, de a nagy márkák közül az e cikkben sokat emlegetett Sonoff okoseszközöket és a Shelly okosvezérlések integrálhatóak, igen, de nem mind a kettő egyformán könnyen.

A Sonoff termékei híresek arról, hogy a gyári alapszoftver lecserélhető rajtuk különböző nyílt forráskódú firmware-re (pl. Tasmota), és a gyári firmware lecserélése után már gond nélkül integrálhatóak saját szerverrel. Ez azonban némi bütykölést és forrasztást is igényel, bár az interneten sok forrás (leírás, videó) segíti ezt.

A Shelly okosvezérlései ehhez képest egyszerűebben integrálhatóak, mivel gyárilag kikapcsolható a gyári cloud használata rajta, és a helyi WiFi router-en az egyes Shelly eszközök egymást is képesek vezérelni külön szerver nélkül is, és a gyári firmware cseréje is egyszerűbb rajtuk, mivel van rajtuk Serial Port kivezetés.

 

Egyszerű vagy bonyolult az okos villanykapcsolók beállítása? Kinek ajánlott és kinek nem?

 

A blogban igyekeztem alaposan leírni a lehetőségeket, amit az okosvilágítás kínál. De adódik a kérdés, mennyire nehéz vagy könnyű a beállítása? Kinek ajánlott okosvilágítást kialakítani és kinek nem?

Nehéz erre precíz választ adni, de igyekszem némi támpontot adni ehhez.

 

Ami biztos, villanyszerelőnek nem kell hozzá lenned, hogy az otthoni kapcsolók okosításába belefogj, mivel – ha nem is mozogsz annyira otthonosan a villanyszerelésben, hogy egy kapcsolót biztonsággal kicserélj egy Sonoff okoskapcsolóra vagy a hagyományos kapcsolód mögé beköss egy Shelly okosvezérlést, a bekötési részt nyugodtan villanyszerelő szakemberre bízhatod. Szerencsére egyre több villanyszerő ért az ilyen eszközökhöz, illetve ha éppen mégsem, számukra nem okoz gondot kb 5 perc alatt megérteni őket, mivel a bekötésük nem bonyolultabb, mint egy hagyományos villanykapcsolóé vagy reléjé.

A bekötés után a kapcsolókat a fali kapcsolóval már azonnal ugyanúgy fogod tudni kapcsolni, mint korábban a hagyományos kapcsolót, bárminemű beállítás vagy app letöltése nélkül is. 

 

Ahhoz, hogy a bemutatott okos funkciókat (időzítés, távolról lekérdezés, távolról kapcsolás, stb.) is el tudd kezdeni használni, nincs más dolgod, mint  első lépésben az okostelefonodra letölteni a gyártó ingyenes app-ját (Sonoff okoskapcsoló esetén az eWeLink app-ot, a Shelly okosvezérlés esetén a Shelly Cloud app-ot). Ez nem bonyolultabb, mint bármely más app letöltése és telepítése a telefonodra. A telepítés után létre kell hoznod az app-ban az első használatkor egy felhasználói fiókot, melyhez csak egy email címet és egy jelszót kell megadnod. Ez sem bonyolult.

Majd az app-ban megkeresed az Sonoff/Shelly eszköz hozzáadására szolgáló menüpontot, és a következő lépésben az app a WiFi router azonosítóját és jelszavát fogja megkérdezni, a többit automatikusan elintézi, majd megjelenik az okoseszköz a telefonnal párosított eszközök listájában. Több eszköz esetén ezt a lépést megismétled, és szépen egymás alatt egy listába rendezve fogod látni az összes okoskapcsolódat (és más okoseszközeidet, pl. okoskonnektor, stb.) Nem hangzik túl bonyolultan, ugye? Mert nem is az. Az eszközökhöz  magyar nyelvű leírást is kapsz a komolyabb forgalmazóktól, ami lépésről lépésre végigvezet nem csak a telefonos app-pal való párosítás folyamatán, de az időzítési egy egyéb beállítás lehetőségein is.

 

Azt gondolom, hogy ha ma átlagos okostelefon felhasználó vagy, és nem ijedsz meg attól, hogy egy bármilyen új app-ot úgy általában telepíts, kipróbálj és “megtanulj”, akkor az okosotthon eszközök vezérlésére szolgáló Sonoff és Shelly app telepítése, az eszközök párosítása és beállítása és az app-pal való vezérlése sem fog neked gondot okozni.

 

Zárszóként: sok sikert a villanykapcsolók okosításához! Ha megválaszolatlan kérdésed maradt, írj vagy hívj, igyekszünk segíteni.

Próbáld ki a Sonoff okoskapcsolókat!

20%-os kedvezménykupon:

1STSONOFF

A kupon egy megrendelő által csak egyszer
váltható be, legkésőbb 2019. szeptember 30-ig,
és 1 db Sonoff WiFi-s villanykapcsoló
aktuális bruttó árából 20% kedvezményt ad
az okosotthon.bolt.hu webáruházban.

Próbáld ki a Shelly okosvezérlést!

10%-os kedvezménykupon:

1STSHELLY

A kupon egy megrendelő által csak egyszer
váltható be, legkésőbb 2019. szeptember 30-ig,
és 1 db Shelly WiFi-s okosvezérlés
aktuális bruttó árából 10% kedvezményt ad
az okosotthon.bolt.hu webáruházban.

TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK

INGYENES SZÁLLÍTÁS

minden bruttó 25.000 Ft feletti rendelés esetén.

R

KIPRÓBÁLT TERMÉKEK

Csak általunk már kipróbált és bevált termékeket kínálunk!

KÉSZLETRŐL, AZONNAL

Minden terméket magyar leírással, készletről szállítunk.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információt kérek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás